SZOCIĆLIS FOBIA
TĆ”rsadalmi fĆ³bia Arra a szorongĆ”si rendellenessĆ©gre utal, amelykel az emberek szembesĆ¼lnek tĆ”rsadalmi kĆ©rdĆ©sekben Ć©s esemĆ©nyekben. Ennek a helyzetnek a kivĆ”ltĆ”sa a mĆ”sok negatĆv Ć©rtĆ©kelĆ©sĆ©tÅl Ć©s megalĆ”zkodĆ”sĆ”tĆ³l valĆ³ fĆ©lelembÅl fakad. A diszkomfort, mĆ”s nĆ©ven tĆ”rsadalmi szorongĆ”sos zavar, az egyik leggyakoribb betegsĆ©g.
TĆ”rsadalmi fĆ³bia; Ez korlĆ”tozott terĆ¼leteken lĆ”thatĆ³, pĆ©ldĆ”ul a nyilvĆ”nossĆ”g elÅtti beszĆ©d fĆ©lelme, valamint az emberek mindennapi Ć©letĆ©nek dimenziĆ³i. A betegsĆ©g gyakori az egyĆ©n gyermekkori vagy serdĆ¼lÅkori idÅszakaiban.
TĆ”rsadalmi fĆ³bia; A kellemetlen szemĆ©lyek feszĆ¼ltnek Ć©s kellemetlennek Ć©rzik magukat a tĆ”rsadalmi terĆ¼leteken Ć©s a helyzetekben.
A tĆ”rsadalmi fĆ³bia okai; sok alapon alapulhat. Ennek a betegsĆ©gnek a bekƶvetkeztĆ©ben azonban a genetikai tĆ©nyezÅk rĆ©szesĆ¼lnek a legnagyobb mĆ©rtĆ©kben. Az egyĆ©n csalĆ”di tƶrtĆ©nete vagy csalĆ”dtagjai; nƶvelheti ennek a rendellenessĆ©gnek az esĆ©lyĆ©t az egyĆ©nben. Ugyanakkor az agy amygdala hiperaktĆv rĆ©sze, amely szabĆ”lyozza a fĆ©lelem Ć©rzetĆ©t, kivĆ”ltja ennek az Ć”llapotnak a kialakulĆ”sĆ”t.
A tĆ”rsadalmi szorongĆ”sos rendellenessĆ©get kivĆ”ltĆ³ tĆ©nyezÅk; varietĆ©. Azok a csalĆ”dok, akik egy tĆŗl ellenÅrzÅ Ć©s elnyomĆ³ csalĆ”dban nÅttek fel, nem voltak fizikai megjelenĆ©sĆ¼k a szĆ©gyenlÅs gyermekek felnÅttkorĆ”ban.
a felnÅttkorban is megfigyelhetÅ olyan szemĆ©lyeknĆ©l, akik a hangjukhoz kapcsolĆ³dĆ³ kĆ¼lƶnfĆ©le egĆ©szsĆ©gĆ¼gyi problĆ©mĆ”kat tapasztaltak.
A tĆ”rsadalmi fĆ³bia tĆ¼netei; Noha sokfĆ©le mĆ³don nyilvĆ”nul meg, fÅkĆ©nt kĆ¼lƶnfĆ©le fiziolĆ³giai Ć©s Ć©rzelmi mĆ³dokon mutatkozik meg. A fĆ©lelem, szĆvdobogĆ”s, arcpĆr, ingerlĆ©kenysĆ©g Ć©rzĆ©s, tachikardia, tĆŗlzott izzadĆ”s, lĆ©gszomj, szĆ”jszĆ”razsĆ”g, hasi fĆ”jdalom, elÅszƶr homĆ”lyos lĆ”tĆ”s, elmosĆ³dĆ”s a kezekben Ć©s a hangban eltĆ©rÅ mĆ³don jelentkezhet.
A szociĆ”lis fĆ³bia diagnosztizĆ”lĆ”sa; vajon vajon kialakul-e egy tĆ”rsadalmi fĆ³bia mĆ”s helyzetekkel szemben. Vagy Ćŗgy diagnosztizĆ”lhatjĆ”k, hogy megprĆ³bĆ”ljĆ”k megĆ”llapĆtani, okoz-e fizikai vagy mentĆ”lis egĆ©szsĆ©gĆ¼gyi problĆ©mĆ”t. A diagnĆ³zis sorĆ”n meg kell vizsgĆ”lni a tĆ¼netek gyakorisĆ”gĆ”t Ć©s kƶrĆ¼lmĆ©nyeit. A kellemetlensĆ©g mĆ©rtĆ©kĆ©nek meghatĆ”rozĆ”sa Ć©rdekĆ©ben a szemĆ©ly kĆ¼lƶnfĆ©le speciĆ”lisan elkĆ©szĆtett teszteken megy keresztĆ¼l.
TĆ”rsadalmi fĆ³bia teszt; a kellemetlensĆ©g mĆ©rtĆ©kĆ©nek meghatĆ”rozĆ”sĆ”ra szolgĆ”l. Ezek kƶzĆ¼l a leggyakoribb a Liebowitz tĆ”rsadalmi szorongĆ”s skĆ”lĆ”ja. A teszt a szemĆ©ly szerepĆ©t mĆ©ri a kĆ¼lƶnbƶzÅ helyzetekben. Az 24-et egy kĆ©rdĆ©sbÅl Ć”llĆ³ teszt hatĆ”rozza meg.
A tĆ”rsadalmi fĆ³bia kezelĆ©se; A pszichiĆ”triai kezelĆ©s az egyik legalapvetÅbb mĆ³dszer. Ezen felĆ¼l kĆ”bĆtĆ³szer-kezelĆ©st alkalmaznak. Noha ezek a folyamatok sok betegnĆ©l hasznos mĆ³dszer, akkor is elÅfordulhatnak, ha nem hasznosak.
pszichoterĆ”pia; CĆ©lja, hogy a beteg megĆ©rtse Ć©s megvĆ”ltoztassa a folyamat sorĆ”n a vele kapcsolatos negatĆv ĆtĆ©leteket. CĆ©lja, hogy bizalmat szerezzen a tĆ”rsadalmi helyzetekben.
kĆ”bĆtĆ³szer; SokfĆ©le tĆpusĆŗ drog lĆ©tezik a felhasznĆ”lĆ”s folyamatĆ”ban. Sok gyĆ³gyszer lĆ©tezik, fÅleg a depressziĆ³s gyĆ³gyszerek.