Emberi jogok

MI A JOGALAP?
A jog fogalma egy legitim és általánosan társadalmilag elfogadott fogalom valaki vagy egy személy ellen, erkölcsi vagy normatív értékek alapján. A fogalom általános meghatározása; a törvény által védett érdekek összege.

MI AZ EMBERI JOGOK?

Egy egész társadalom helyett az egész emberiséget testesíti meg. Kifejezi, hogy az embereknek bizonyos jogokat kell biztosítani, mert emberi lények. Más szavakkal, a vallás, a faj, a nem, az életkor, a meggyőződés, az etnikai származás, mint például az összes emberi jog figyelmen kívül hagyása, minden emberi jogot megkap. Ez az alapvető emberi jogok összekapcsolt 3 feladata. Ezek a következők: az igazságtalanság megakadályozása, az igazságtalanságnak kitett személyek védelme és segítsége. Emberi jogok; Ez az alapvető jog, amely az egyéneknek születésüktől kezdve megvan és kell, hogy rendelkezzen, valamint az a jog, amelyet az egyének megvédhetnek egyéni és társadalmi érdekeikben.
Az emberi jogok kifejezik az emberi méltóság és az emberi értékek védelméhez, valamint az emberiség éléséhez szükséges feltételeket. Emberi jogok; politikai, törvényhozási, szabadság, meggyőződés, kommunikáció, személyiség, kínzásmentesség, állampolgárság, véleménynyilvánítás szabadsága. Ezeken a jogokon kívül olyan jogok is vannak, mint a tisztességes bérek, a szakszervezetek, az egészségügyi szolgáltatások, a minőségi élet, az önfejlesztés és a megkülönböztetésmentesség. Az alapvető emberi jogok között szerepel a kínzás és a rossz bánásmód tilalma, valamint a megkülönböztetés tilalma. Olyan jogok, mint a rabszolgaság és a kényszermunka, a családhoz való jog és a tisztességes élethez való jog. Elfogadott, hogy minden ember a jogok, a méltóság és a szabadság szempontjából egyenlő.
Az alapvető emberi jogok a jogrendszerek által védett egyetemes jogok. Ezek azok a jogok, amelyek az emberek túléléséhez szükségesek. Ezek a jogok szükségesek ahhoz, hogy az emberek kielégítsék társadalmi és személyes igényeiket.
Az emberi jogok mint alap; élet, oktatás, tiszta környezet, egészség, lakhatás, táplálkozás, védelem, személyi immunitás, kommunikáció, vallás és lelkiismeret, vagyon, magánélet, petíció, adózás, állampolgárság és választási jogok.
Az emberi jogok fogalmát három szakaszra lehet osztani. Az első az emberi jogok első generációja. Ebben az összefüggésben az emberi jogok; szabad és egyenlő. A nemzet a szuverenitás eredete. Az emberek különféle természeti jogokkal rendelkeznek. Ezek a természetes jogok; szabadság, tulajdon, biztonság. És csak a káros tevékenységeket lehet tiltani. Ismét minden ember ártatlan, amíg bűnösnek bizonyítják. Az államosítás, a nemzeti nyelv, a kultúra és az állam elfogadása szintén ebben az időszakban van. Második generációs emberi jogok; az első generációtól eltérően lefedi a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat. Különösen a jogok második generációja kezdte megjelenni az októberi 17 forradalom után. A második generáció joga magában foglalja a személynek a jövőjét meghatározó jogát. Végül, az emberi jogok harmadik generációját beépítették az Emberi Jogok Európai Egyezményébe. Az 1987-től kezdődően az Emberi Jogok Európai Bírósága egyéni kérelmezési jogokat kapott. A harmadik generációs emberi jogok első két generációja mellett meg kell vizsgálni a lefedett jogokat is. Amikor ezeket a jogokat tekintjük, békés környezetben élve, a jogállamiság biztosításával, a jogállamiság követelményeinek megfelelő, a férfiak és a nők közötti egyenlőség megteremtését, egészséges környezetben élést, a gyermekek jogainak, a nyelv, a kultúra tiszteletben tartását, például a jogokhoz fűződő jogokat, például a jogokhoz fűződő jogokat, például a decentralizációhoz való jogot. ez magában foglalja.
Az emberi jogok alapját képező dokumentumok áttekintése; 10 december Az 1948 és az 04 emberi jogok egyetemes nyilatkozata képezi az Emberi Jogok 1950 novemberi egyezményét. Törökország aláírta ezt a megállapodást xnumx't és részévé vált a hazai jogszabályok.

AZ ALAPVETŐ JOGOK ÉS SZABADSÁGOK KORLÁTOZÁSA

Az emberi jogok kapcsán megemlíthető egyik pont az alapvető jogok és szabadságok korlátozásával kapcsolatos kérdések. Mindenekelőtt a kínzás tilalmát nem lehet korlátozni és módosítani. Ugyanakkor a rabszolgaság, a kényszermunka és a büntetések jogszerűségét - akár háború, akár sürgősségi állapot esetén is - korlátlan jogként elismerik. A korlátozás elvégzésének helyén e korlátozások alapelvének jogszerűnek kell lennie. És ha a korlátozást okozó tényezők eltűnnek, korlátozásaikat meg kell szüntetni.

Emberi jogokról szóló nyilatkozat

Az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének az 10. Decemberi 1948. Nyilatkozatát követõen a 6 április 1969 a Miniszterek Tanácsa határozatát követõen kiadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. És a nyilatkozat Az 30 cikkből álló nyilatkozat alapvetően arra vonatkozik, hogy minden ember egyenlő. Ebben az összefüggésben az összes ember egyenlő bánásmódjára terjed ki, tekintet nélkül a nyelvre, vallásra, fajra, származásra, kultúrára és életkorra.

Emberi jogokon működő szervezetek

Az emberi jogok célja e jogok védelme, fenntartása és meglévők mindenki számára történő biztosítása. Ezekből a szervezetekből ítélve; Amnesty International, Human Rights Watch, Ügyvédek Nemzetközi Bizottsága, Nemzetközi PEN Klub, Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság, Nemzetközi Emberi Jogi Unió.

Emberi jogok Törökországban

Tekintettel az emberi jogok hazánkban azt is megállapította, hogy az Alkotmány a Török Köztársaság 1982 tiszteletben tartja az emberi jogokat törvény. A dokumentum 1954-en történő aláírása után tett első lépés 5 december 1990 elfogadta az 3686 törvényt. Ennek megfelelően a TGNA-ban létrehoztak egy Emberi Jogi Felülvizsgálati Bizottságot. Az 1991 kapcsán az államminisztert kinevezték az emberi jogok figyelemmel kísérésére és koordinálására. Ami az 1993-et illeti, az Emberi Jogi Szervezetet a törvényt hozta létre. Az Alkotmánybíróság általi megsemmisítés eredményeként azonban az érvénytelen lett. Aztán az 1994-en az emberi jogi fõtanácsos és az emberi jogi fõbb tanácsadó testület követte e testület megszüntetését az 1996-en.
Az 1997. Áprilisban kiadott miniszterelnöki kör létrehozta az Emberi Jogi Legfelsõ Tanácsot. E fejleményeket követően az 4. Június 1998. Létrehozása a Hivatalos Közlönyben való közzététel után. Az 2000 évre létrehozták az Emberi Jogi Tartományi és Kerületi Testületeket.
Az emberi jogok védelmének biztosítása és a jogsértések elkerülése érdekében az 2. Novemberben a Hivatalos Közlönyben közzétett és az 2000 számon közzétett rendelettel létrehozták az emberi jogok tartományi és körzeti testületeit. Ezen felül különféle intézményekben és szervezetekben létrehoztak emberi jogi egységeket. Ami az 24218-et illeti, az Emberi Jogi Elnökséget a Barbakan központi szervezetének fõ szolgálati egységein belül hozták létre. E törvény további cikkeiben az Emberi Jogok Legfelsõ Tanácsa és az Emberi Jogi Tanácsadó Testület létrehozását szabályozták. Az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokat hoztak létre.