A hét német napjai (Német nyelvű napok)

Ezen a leckén németül tanuljuk meg a hét napjait. Egyes német napnevek kiejtése hasonló az angol napnevek kiejtéséhez. Mint tudod, egy hétben 7 nap van. Most németül tanuljuk meg a hét napjait. A hét napjait könnyű megtanulni németül. Végül is csak 7 szót kell megjegyeznie. Rövid időn belül megtanítjuk a német napokat.

A hét napjai gyakran az egyik első lépést jelentik a nyelvtanulás folyamatában. Ez az egyik első olyan alapfogalom, amellyel egy új nyelv tanulásának megkezdésekor találkozik. Csakúgy, mint az alapvető szavak, amelyeket gyermekként tanulunk, mint az „anya”, „apa”, „helló” és „köszönöm”, a hét napjainak megtanulása is a nyelv egyik építőköve.

Miután elkezdte ezeket az alapvető szavakat, általában halad a számolás, a színek és a mindennapi élet szempontjai felé. Ez lehetővé teszi a rutinok és az idő fogalmának korai elsajátítását. Ezért a hét napjainak megtanulása jelentős szerepet játszik a tanulási folyamatban, mivel az embereknek nyomon kell követniük az időt mindennapi életükben.

Ha németül tanul, a hét napjainak német nyelvű elsajátítása kulcsfontosságú lépés, amellyel jobban megismerheti a nyelvet, és kényelmesebben érezheti magát a napi kommunikáció során. A hét napjainak elsajátítása a nyelvtani szerkezetek és szókincs fejlesztésének egyik módja is. Tehát, ha a hét napjaira összpontosít a német nyelvtanulás során, az nemcsak szilárd alapot ad, hanem segít nyelvi készségeinek fejlesztésében is.

A hét német napjainak megismerése után sok példamondatot fogunk írni a hét német napjairól. Így megtanulja a hét német napjait, és különféle mondatokat tud alkotni. Olvasás után még azt is elmondhatod, hogy mit csinálsz a héten!

A hét napjai németül

„A német naptárban a szokásos nyugati naptárhoz hasonlóan egy hét hét napból áll. Egyes nyugati országokkal (például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal) ellentétben azonban Németországban a hét vasárnap helyett hétfőn kezdődik. Ezt tartsd szem előtt. Most pedig írjuk egy táblázatba a hét hét napját németül.

A hét német napjai
hétfő	Hétfő
Kedd	Kedd
Szerda	Szerda
csütörtök	Csütörtök
Péntek	Péntek
Szombat	Samstag (Sonnabend)
vasárnap	Vasárnap

Az angolban, ahogy a hét napjai „-day”-vel végződnek, a németben a hét napjai is „-tag”-ra végződnek (kivéve Mittwoch). Ezt könnyű megjegyezni, mert a „guten Tag” (jó napot) egy szokásos üdvözlet németül.

Németül a „szombat” szó „Samstag”, vagy a „Sonnabend” szó is használható. A „Samstag”-ot azonban gyakrabban használják.

Soroljuk fel még egyszer németül a hét napjait.

A hét napjai németül:

• Montag → Hétfő
• Dienstag → Kedd
• Mittwoch → szerda
• Donnerstag → csütörtök
• Freitag → péntek
• Samstag / Sonnabend → Szombat
• Sonntag → Vasárnap

Mi a hét napjainak neme (meghatározója) németül?

Ha tud egy kicsit németül, biztosan hallotta, mit jelent a német nyelvben a „cikk (meghatározó)” fogalma. A németben minden szónak (kivéve a tulajdonneveket) van neme és cikk (határozó). A német napnevek cikkelye „der Artikel”. Ezenkívül a német napnevek neme férfias. Most írjuk németül a hét napjait a cikkeikkel (meghatározó):

1. der Montag → hétfő
2. der Dienstag → Kedd
3. der Mittwoch → szerda
4. der Donnerstag → csütörtök
5. der Freitag → péntek
6. der Samstag (der Sonnabend) → szombat
7. der Sonntag → vasárnap

A német napnevek rövid írásmódja

Csakúgy, mint az angolban, a németben is rövidített formában írják a naptárakba a napok nevét. A német napok rövidített alakja a nap nevének első két betűjéből áll.

Montag: Mo
Dienstag: Di
Mittwoch: Mi
Donnerstag: Do
Freitag: Fr
Samsung: Sa
Sonntag: So

Német napnevek

A németben a neveket mindig nagybetűvel írják észrevehető módon. Azonban egy olyan szó, mint a „Montag”, tulajdonnévnek számít? Nézzük meg mélyebben ezt a kérdést.

Általában az olyan alapfogalmakat, mint a hét napjai, tulajdonnévként kezelik, ezért nagybetűkkel írják őket. Van azonban egy kivétel: a hét egy adott napján végrehajtott szokásos cselekvés kifejezésekor – például „pénteken csinálom” – a „nap” szót nem nagybetűvel írjuk.

Ha egy példát mondanánk, amely betartja ezt a szabályt, akkor németül a „pénteken sportolok” kifejezést úgy fejeznénk ki, hogy „Ich mache freitags Sport”. Itt érdemes megjegyezni, hogy az „s” a „freitag” szó végén található, mert ez a kifejezés a hét egy adott napján végzett szokásos cselekvést jelöl.

Most mutassuk meg, hogyan kell a napok nevét németül írni, amikor a hét bármely napján szokásos tevékenységeket fejezünk ki. Például, amikor olyan mondatokat írunk, mint „Szombaton nyelvtanfolyamra járok” vagy „Vasárnap otthon pihenek”, hogyan írjuk a német napok nevét?

Német napok és visszatérő események

Ismétlődő esemény – a hét napjai németül

montázsok → hétfők

dienstags → keddenként

kesztyűk → szerdák

donnerstags → csütörtökönként

freitags → péntek

samstagok / sonnabends → szombatok

sonntags → Sundays

Egy adott nap (egyszeri esemény) kifejezése németül

egyszeri esemény

am Montag → hétfőn

am Dienstag → kedden

am Mittwoch → szerdán

am Donnerstag → csütörtökön

am Freitag → pénteken

am Samstag / am Sonnabend → szombaton

am Sonntag → vasárnap

Mondatok napokkal németül

A hét napjairól elegendő információt adtunk németül. Most írjunk mintamondatokat a napokról németül.

Montag (hétfő) mondat

1. Montag ist der erste Tag der Woche. (Hétfő a hét első napja.)
2. Am Montag habe ich einen Arzttermin. (Hétfőn van időpontom orvoshoz.)
3. Jeden Montag gehe ich a Fitnessstúdióban. (Minden hétfőn járok edzőterembe.)
4. Montags esse ich gerne Pizza. (Szeretek hétfőnként pizzát enni.)
5. Der Montagmorgen beginnt immer mit einer Tasse Kaffee. (A hétfő reggel mindig egy csésze kávéval kezdődik.)

Dienstag (kedd) mondat

1. Dienstag ist mein arbeitsreichster Tag. (A kedd a legforgalmasabb napom.)
2. Am Dienstag treffe ich mich mit meinen Freunden zum Abendessen. (Kedden találkozom a barátaimmal vacsorázni.)
3. Dienstags habe ich immer Deutschkurs. (Kedden mindig németórám van.)
4. Ich gehe dienstags immer zum Markt, um frisches Obst und Gemüse zu kaufen. (Mindig kedden megyek a piacra friss gyümölcsöt és zöldséget venni.)
5. Am Dienstagabend schaue ich gerne Filme. (Kedd esténként szeretek filmeket nézni.)

Mittwoch (szerda) mondat

1. Mittwoch ist die Mitte der Woche. (Szerda a hét közepe.)
2. Mittwochs habe ich frei. (Szerdánként szabadságon vagyok.)
3. Ich treffe mich mittwochs immer mit meiner Familie zum Abendessen. (Szerdánként mindig találkozom a családommal vacsorázni.)
4. Mittwochs gehe ich gerne spazieren. (Szerdánként szeretek sétálni.)
5. Am Mittwochmorgen lesse ich gerne Zeitung. (Szerda reggel szeretek újságot olvasni.)

Donnerstag (csütörtök) mondat

1. Donnerstag ist der Tag vor dem Wochenende. (Csütörtök a hétvégét megelőző nap.)
2. Am Donnerstag habe ich einen wichtigen Termin. (Csütörtökön fontos találkozóm van.)
3. Donnerstags mache ich jóga. (Csütörtökönként jógázok.)
4. Ich treffe mich donnerstags immer mit meiner Freundin zum Kaffeetrinken. (Csütörtökönként mindig találkozom a barátommal kávézni.)
5. Donnerstagabends gehe ich gerne ins Kino. (Szeretek csütörtök esténként moziba menni.)

Freitag (péntek) mondat

1. Freitag ist mein Lieblingstag, weil das Wochenende beginnt. (Péntek a kedvenc napom, mert kezdődik a hétvége.)
2. Am Freitagabend treffe ich mich mit meinen Kollegen zum Ausgehen. (Péntek esténként találkozom a kollégáimmal egy éjszakára.)
3. Freitag esse ich gerne Sushi. (Szeretek pénteken sushit enni.)
4. Ich gehe freitags immer früh ins Bett, um am Wochenende ausgeruht zu sein. (Pénteken mindig korán fekszem le, hogy jól kipihenjem magam a hétvégére.)
5. Freitagmorgens trinke ich gerne einen frischen Orangensaft. (Pénteken reggel szeretek friss narancslevet inni.)

Samstag (szombat) mondat

1. Samstag ist ein Tag zum Entspannen. (A szombat a pihenésé.)
2. Am Samstagmorgen gehe ich gerne joggen. (Szombat reggel szeretek kocogni.)
3. Samstags besuche ich oft den Flohmarkt. (Szombaton gyakran látogatom a bolhapiacot.)
4. Ich treffe mich samstags gerne mit Freunden zum Brunch. (Szombaton szívesen találkozom a barátaimmal villásreggelire.)
5. Am Samstagnachmittag lese ich gerne Bücher. (Szombat délutánonként szeretek könyveket olvasni.)

Sonntag (vasárnap) mondat

1. Sonntag ist ein Ruhiger Tag. (A vasárnap csendes nap.)
2. Am Sonntag schlafe ich gerne aus. (Szeretek vasárnap aludni.)
3. Sonntags koche ich immer ein großes Frühstück für meine Familie. (Vasárnaponként mindig bőséges reggelit főzök a családomnak.)
4. Örülök, hogy látlak a parkban. (Szeretek vasárnap sétálni a parkban.)
5. Am Sonntagabend schaue ich gerne Filme zu Hause. (Vasárnap esténként szeretek otthon filmeket nézni.)

További példamondatok a napokról németül

Montag ist der erste Tag. (Hétfő az első nap.)

Dienstag vagyok. (Kedden dolgozom.)

Mittwoch ist mein Geburtstag. (szerdán van a születésnapom.)

Wir treffen uns am Donnerstag. (Csütörtökön találkozunk.)

Freitagabend gehe ich aus. (Péntek este megyek ki.)

Am Samstag habe ich frei. (Szombaton szabadságon vagyok.)

Sonntag ist ein Ruhetag. (A vasárnap pihenőnap.)

Ich gehe Montag zum Arzt. (Hétfőn megyek orvoshoz.)

Dienstagmorgen trinke ich Kaffee. (Kedd reggel kávézom.)

Am Mittwoch esse ich Pizza. (Szerdán eszem pizzát.)

Donnerstagabend sehe ich páfrány. (Csütörtök este tévét nézek.)

Freitag ist mein Lieblingstag. (Péntek a kedvenc napom.)

Samstagmorgen gehe ich joggen. (Szombat reggel kocogok.)

Am Sonntag lese ich ein Buch. (Vasárnap olvastam egy könyvet.)

Montags gehe ich früh schlafen. (Hétfőn korán lefekszem.)

Dienstag ist ein langer Tag. (A kedd hosszú nap.)

Mittwochmittag esse ich Salat. (Szerda délután salátát eszek.)

Donnerstag treffe ich Freunde. (Csütörtökön találkozom a barátaimmal.)

Freitagvormittag habe ich einen Termin. (Péntek délelőttre van időpontom.)

Samstagabend gehe ich ins Kino. (Szombat este moziba megyek.)

Sonntagmorgen frühstücke ich gerne. (Szeretek vasárnap reggel reggelizni.)

Montag ist der Anfang der Woche. (Hétfő a hét eleje.)

Am Dienstag lerne ich Deutsch. (Kedden tanulok németül.)

Mittwochabend esse ich mit meiner Familie. (Szerda este a családommal eszem.)

Donnerstag ist fast Wochenende. (Csütörtök már majdnem hétvége.)

Freitagmorgen trinke ich Orangensaft. (Péntek reggel narancslevet iszom.)

Am Samstag treffe ich mich mit Freunden. (Szombaton találkozom a barátaimmal.)

Sonntagabend schaue ich páfrány. (Vasárnap este tévét nézek.)

Montagmorgen fahre ich mit dem Bus. (Hétfőn reggel busszal megyek.)

Dienstagabend koche ich Pasta. (Kedd este tortát főzök.)

Érdekes információk a német napnevekről

A német nyelvű napnevek sok más nyelvhez hasonlóan történelmi és kulturális jelentőséggel bírnak, amely gyakran a germán és a skandináv hagyományokban gyökerezik. A német napnevek mind a keresztény, mind a pogány hagyományok hatását tükrözik, egyes nevek a germán mitológiában istenektől származnak, mások pedig latin vagy keresztény eredetűek. E nevek eredetének és jelentésének megértése betekintést nyújt a német nyelvterület nyelvi és kulturális örökségébe.

Montag (hétfő)

A német „Montag” szó a „Dies Lunae” latin kifejezésből származik, ami „a hold napja”. Ez megfelel az angol „Monday” névnek, amely szintén a Holdra vezeti vissza az eredetét. A germán mitológiában a hétfőt Mani istennel hozták kapcsolatba, aki úgy gondolta, hogy lovak által vontatta szekéren lovagol át az éjszakai égbolton, és vezeti a Holdat.

Sok germán nyelvben, köztük az angolban is, a hétfőt a Holdról nevezték el. A germán nép hagyományosan a hétfőt a hét második napjának, a vasárnapot követő napnak tekintette.

A hétfőhöz kapcsolódó német kifejezések közé tartozik az „einen guten Start in die Woche haben”, azaz „jól kezdje a hetet”, ami egy közös kívánság, amelyet hétfőnként váltanak ki kollégák vagy barátok.

Dienstag (kedd)

A „Dienstag” az ófelnémet „Ziestag” szóból származik, ami „Ziu napja”. Ziu vagy a skandináv mitológiában Tyr a háború és az ég istene volt. Latinul a keddi napot „Dies Martis”-nak hívták, a háború istenéről, Marsról nevezték el. A háború és a kedd kapcsolata abból a meggyőződésből fakadhat, hogy az ezen a napon vívott csaták sikeresek lesznek.

A Dienstag, a német kedd szó az ófelnémet „dīnstag” szóból származik, amely „Tiw napja”-t jelent. Tiw vagy a skandináv mitológiában Týr a háborúhoz és az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó isten volt. A kedd tehát erről az istenségről kapta a nevét. A germán mitológiában Tiw-t gyakran Mars római istennel azonosítják, tovább erősítve a keddnek a háborúval és csatával való kapcsolatát.

Mittwoch (szerda)

A „Mittwoch” szó szerint azt jelenti, hogy „hét közepe” németül. A skandináv mitológiában a szerdát Odinhoz, Asgard főistenéhez és uralkodójához kötik. Odint Woden néven is ismerték, az angol „Wednesday” elnevezés pedig a „Woden’s day” szóból származik. Latinul a szerdát „Dies Mercurii” néven emlegették, ezzel tisztelegve Mercury hírvivő istene előtt.

A germán mitológiában a szerdát Odin (Woden) istenhez kötik, akit bölcsességéért, tudásáért és mágiájáért tiszteltek. Ezért a szerdát néha „Wodensday”-nek nevezik angolul, és a német „Mittwoch” elnevezés is fenntartja ezt a kapcsolatot.

Donnerstag (csütörtök)

A „Donnerstag” németül „Thor napja”-t jelent. Thor, a mennydörgés és villámlás istene a skandináv mitológia kiemelkedő alakja volt, és az erővel és a védelemmel társították. A csütörtököt latinul „Dies Iovis”-nak hívták, a római Jupiter istenről nevezték el, aki megosztotta tulajdonságait Thorral.

Freitag (péntek)

A „Freitag” németül „Freyja napja” vagy „Frigg napja”. Freyja a skandináv mitológiában a szerelemmel, a termékenységgel és a szépséggel kapcsolatos istennő volt. Frigg, egy másik skandináv istennő a házassághoz és az anyasághoz kapcsolódott. Latinul a pénteket „Dies Veneris” néven emlegették, Vénuszról, a szerelem és a szépség istennőjéről nevezték el.

A német kultúrában a pénteket gyakran a munkahét végeként és a hétvége kezdeteként ünneplik. Ez egy pihenéssel, társasági élettel és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos nap.

Samstag (szombat)

A „Samstag” a héber „Sabbat” szóból származik, ami „szombat” vagy „nyugalom nap”-ot jelent. Megfelel az angol „Saturday” elnevezésnek, amelynek gyökerei szintén a szombat napjára nyúlnak vissza. Sok német nyelvterületen a szombatot hagyományosan a pihenés és a vallásgyakorlás napjának tekintették.

A szombatot németül Samstagnak vagy Sonnabendnek hívják, régiótól függően. Mindkét kifejezés ófelnémet eredetű. A „Samstag” a „sambaztag” szóból származik, ami „gyülekezés napja” vagy „gyülekező nap”, ami tükrözi a nap történelmi jelentőségét, mint a piacok vagy a közösségi összejövetelek napja. A „Sonnabend” a „Sunnenavent” szóból származik, ami „vasárnap előtti este”, ami kiemeli a szombat helyzetét a vasárnapot megelőző napként.

A német kultúrában a szombatot gyakran a pihenés, a kikapcsolódás és a társasági tevékenységek napjának tekintik. Ez a hagyományos vásárlás, ügyintézés, valamint a családdal és barátokkal való időtöltés napja.

Sonntag (vasárnap)

A „Sonntag” németül „a nap napját” jelenti. Latinul a vasárnapot „Dies Solis”-nak hívták, a napisten, Sol tiszteletére. A vasárnap a keresztény hagyományban régóta az istentisztelethez és a pihenéshez kapcsolódik, hiszen Krisztus feltámadásának napjáról emlékeznek meg. Gyakran ezt tartják a hét legfontosabb napjának a vallási szertartások és a családi összejövetelek alkalmával.

A német kultúrában a vasárnapot gyakran a pihenés, a kikapcsolódás és a gondolkodás napjának tekintik. Ez hagyományosan a vallási szertartás, a családi összejövetelek és a szabadidős tevékenységek napja. Sok üzlet és üzlet vasárnaponként zárva tart, így az emberek személyes és társadalmi elfoglaltságukra összpontosíthatnak.

Történelmi és kulturális jelentősége

A hét napjainak német nyelvű elnevezése az ősi germán, skandináv, latin és keresztény hatások keverékét tükrözi. Ezek a nevek évszázadok során alakultak ki, tükrözve a nyelv, a vallás és a kulturális gyakorlat változásait. E nevek eredetének megértése betekintést enged a német nyelvű népek hiedelmeibe, értékrendjébe és hagyományaiba a történelem során.

Nyelvi elemzés

A hét napjainak német elnevezései a német nyelv nyelvi fejlődését mutatják be. E nevek közül sok rokon értelmű más germán nyelvekben, például az angolban, a hollandban és a svédben, tükrözve közös nyelvi gyökereiket. E nevek etimológiájának és fonetikájának vizsgálatával a nyelvészek nyomon követhetik a német nyelv történeti fejlődését és más nyelvekkel való kapcsolatait.

Kulturális gyakorlatok és hagyományok

A hét napjainak elnevezése a nyelvi gyökereiken túlmutató kulturális jelentőséggel is bír. Sok német nyelvterületen a hét bizonyos napjai meghatározott kulturális gyakorlatokhoz és hagyományokhoz kötődnek. Például a szombat gyakran szabadidős tevékenységek, társasági összejövetelek és szabadtéri kirándulások napja, míg a vasárnap a vallási szertartásra és a családi időtöltésre van fenntartva. Ezeknek a kulturális gyakorlatoknak a megértése betekintést nyújt a német nyelvű országokban élő emberek mindennapi életébe és rutinjába.

Irodalmi és folklór vonatkozások

A hét napjainak nevei gyakran szerepelnek az irodalomban, a folklórban és a mitológiában. A történelem során írók és költők merítettek ihletet ezekből a nevekből, hogy idéző ​​képeket és szimbolizmust alkossanak műveikben. Például a skandináv mondákban és mítoszokban előkelő helyen szerepel a szerdával kapcsolatos skandináv Odin isten. Ezen irodalmi és folklór utalások feltárásával a tudósok mélyebben megértik a hét napjainak kulturális jelentőségét a német nyelvterületen.

Modern használat és adaptációk

Míg a hét napjainak hagyományos elnevezése továbbra is használatos a modern német nyelvben, vannak olyan változatok és adaptációk is, amelyek a kortárs nyelvet és kultúrát tükrözik. Például a kötetlen beszédben és írásban gyakori a rövidítések vagy becenevek használata a hét napjaira, például a „Mo” a Montag vagy a „Do” a Donnerstag. Ezenkívül a globalizáció korában a hét napjainak angol elnevezése is széles körben ismert és használatos a német nyelvű országokban, különösen az üzleti és technológiai szektorokban.

Következtetés:

A hét napjainak elnevezése németül gazdag történelmi, nyelvi és kulturális jelentéssel bír. Az ősi germán, skandináv, latin és keresztény hagyományokban gyökerező elnevezések a történelem során a német nyelvű népek hiedelmeit, értékeit és gyakorlatait tükrözik. E nevek eredetének és jelentésének tanulmányozásával a tudósok értékes betekintést nyernek a német nyelvű közösségek nyelvi fejlődésébe, kulturális örökségébe és mindennapi életébe.

Németország különleges kulturális napjai

A gazdag történelmével és kulturális örökségével rendelkező Németország egész évben különféle hagyományos és modern ünnepeket ünnepel. Ezek a német napok vallási, történelmi és szezonális ünnepségeket foglalnak magukban, amelyek mindegyike egyedi betekintést nyújt az ország szokásaiba, hiedelmeibe és értékeibe. Az Oktoberfesttől a karácsonyi vásárokig a Német Napok bepillantást engednek a német kultúra szívébe.

Újév napja (Neujahrstag)

Az újév a naptári év kezdetét jelzi, és tűzijátékkal, bulikkal és összejövetelekkel ünneplik szerte Németországban. A németek gyakran ragaszkodnak a „Silveszter” vagy a szilveszter hagyományához, ahol ünnepi ételeket fogyasztanak, televíziós koncerteket néznek, és utcai ünnepségeken vesznek részt. Sokan fogadalmakat is tesznek a következő évre.

Három királyok napja (Heilige Drei Könige)

A Háromkirályok Napja, más néven Vízkereszt, a bölcsek látogatására emlékezik a kis Jézusnál. Németországban vallási istentiszteletekkel és hagyományos szokásokkal ünneplik, mint például a „Sternsinger”, ahol a gyerekek háromkirálynak öltözve járnak házról házra, énekeket énekelnek, és adományokat gyűjtenek jótékony célra.

Valentin-nap (Valentinstag)

A Valentin-napot Németországban ugyanúgy ünneplik, mint a világ más részein, a párok ajándékokat, virágokat és romantikus gesztusokat cserélnek. Ez azonban a barátság napja is, amely „Freundschaftstag” néven ismert, ahol a barátok kártyákat és apró elismeréseket cserélnek.

Karnevál (Karneval vagy Fasching)

A karneváli szezon, amelyet a Rajna-vidéken „Karneval”, Németország más részein pedig „Fasching” néven ismernek, a felvonulások, jelmezek és mulatozások ünnepi időszaka. Minden régiónak megvannak a maga egyedi hagyományai, de közös elemek az utcai folyamatok, az álarcos bálok és a szatirikus előadások.

Nemzetközi Nőnap (Internationaler Frauentag)

A nemzetközi nőnapot Németországban rendezvényekkel, felvonulásokkal és a nők jogait és eredményeit kiemelő megbeszélésekkel ünneplik. Munkaszüneti nap a fővárosban, Berlinben, ahol tüntetések és gyűlések hívják fel a figyelmet olyan témákra, mint a nemek közötti egyenlőség és a munkahelyi diszkrimináció.

húsvéti

A húsvét a kereszténység egyik fő ünnepe Németországban, amelyet vallási szertartásokkal, családi összejövetelekkel és ünnepi ételekkel ünnepelnek. A hagyományos szokások közé tartozik a tojásdíszítés, a húsvéti kenyér és kalács sütése, valamint a húsvéti tojásvadászatban való részvétel. Egyes régiókban húsvéti máglyák és folyamatok is vannak.

Május elseje (Tag der Arbeit)

A május elsejét vagy a munka ünnepét Németországban a szakszervezetek és politikai pártok által szervezett tüntetésekkel, gyűlésekkel és nyilvános ünnepségekkel tartják. Itt az ideje, hogy kiálljunk a munkavállalók jogaiért és a társadalmi igazságosságért, beszédekkel, koncertekkel és utcai vásárokkal országszerte a városokban.

Anyák napja (Muttertag)

Az anyák napja Németországban az anyák és anyai alakok tiszteletének és megbecsülésének ideje. A családok általában virágokkal, képeslapokkal és különleges ételekkel ünnepelnek. Gyakori az is, hogy a gyerekek saját kezűleg készítenek ajándékokat vagy szolgálatot tesznek anyjuknak.

Apák napja (Vatertag vagy Herrentag)

Németországban az Apák napját, más néven mennybemenetel vagy férfinapot szabadtéri kirándulásokkal, gyalogos kirándulásokkal és baráti összejövetelekkel ünneplik. A férfiak gyakran húznak sörrel és harapnivalókkal teli kocsikat, amelyeket „Bollerwagen” néven ismernek, miközben a vidéken sétálnak vagy helyi kocsmákba látogatnak.

Pünkösd (Pfingsten)

Pünkösd vagy pünkösdvasárnap a Szentlélek apostolokra való leszállásának emlékére emlékezik. Németországban ez a vallási istentiszteletek, családi összejövetelek és szabadtéri tevékenységek ideje. Sokan kihasználják a hosszú hétvégét rövid vakációra, vagy pünkösdi piacokon és fesztiválokon való részvételre.

Oktoberfest

Az Oktoberfest a világ legnagyobb sörfesztiválja, amelyet évente rendeznek meg a bajorországi Münchenben. Látogatók millióit vonzza a világ minden tájáról, akik azért jönnek, hogy élvezzék a hagyományos bajor sört, ételeket, zenét és szórakozást. A fesztivál általában 16-18 napig tart szeptember végétől október első hétvégéjéig.

A német egység napja (Tag der Deutschen Einheit)

A Német Egység Napja Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesítésére emlékezik 3. október 1990-án. Hivatalos ceremóniákkal, koncertekkel és kulturális rendezvényekkel ünneplik országszerte. Ez a nap nemzeti ünnep, amely lehetővé teszi a németek számára, hogy elgondolkodjanak közös történelmükön és identitásukon.

Halloween

A Halloween egyre népszerűbb Németországban, különösen a fiatalabb generációk körében. Bár hagyományosan nem német ünnep, jelmezes bulikkal, tematikus rendezvényekkel és trükközéssel ünneplik a városrészekben és a városközpontokban.

Utca. Márton napja (Martinstag)

Utca. Márton napját november 11-én ünnepeljük Szentpétervár tiszteletére. Tours-i Márton. Németországban ez a lámpás eljárások, a máglyagyújtás és a hagyományos ételek, például a sült liba megosztásának ideje. A gyerekek gyakran készítenek papírlámpást, és dalokat énekelve vonulnak végig az utcákon.

Advent és karácsony (Advent und Weihnachten)

Az advent a karácsonyi időszak kezdetét jelenti Németországban, az adventi koszorúk és naptárak meggyújtásával december 25-ig számolják vissza a napokat. A karácsonyi vásárok vagy a „Weihnachtsmärkte” az ország nagyvárosaiban jelennek meg, és kézzel készített ajándékokat, dekorációkat és szezonális finomságokat kínálnak.

Szenteste (Heiligabend)

A szenteste az ünneplés fő napja Németországban, amelyet a családi összejövetelek, az ünnepi étkezések és az ajándékok cseréje jellemeznek. Sok német vesz részt az éjféli szentmisén vagy gyertyagyújtáson, hogy megemlékezzen Jézus Krisztus születéséről.

Boxing Day (Zweiter Weihnachtsfeiertag)

A Boxing Day, más néven második karácsony napja, Németországban munkaszüneti nap, amelyet december 26-án tartanak. A karácsonyi forgatag után a pihenés, a szabadidős tevékenységek és a szeretteivel való időtöltés ideje.

Német napok kép

Leckénk végén nézzük meg még egyszer németül a hét napjait, és emlékezzünk rájuk.